A Szolnok elleni vereség után 11 mindenre elszánt újbudai játékos vágott neki a korán keléssel és fárasztó buszutazással induló napnak, melynek csúcspontja az Algyő elleni bajnoki mérkőzés volt. A keretből hiányzott a szívproblémákkal küzdő Tasnádi, a nebulói kötelezettségének eleget tenni kényszerülő, a szülői vasszigornak fejet hajtó Bede-Fazekas, az ájulásig belázasodó csapatkapitány, Emri, a szintén betegséggel bajlódó Hornácki, és az ismeretlen okok miatt hiányzó Sárközi. Nem volt jelen ezenkívül az Újbuda TC két főállású Viktorja, Fábián és Imre, valamint a kiújuló térdfájdalmaira hivatkozó Iván sem. Kocsner László vezetőedző sem foglalhatta el jól megérdemelt helyét a kispad egy hűvös zugában, valamint Mettner társaságát sem élvezhették az utazó keret tagjai. A centiméterekkel ádáz harcot vívó középpályás felől hónapok óta nem hallottak a klub háza táján, minden bizonnyal a Lost legújabb évadjában vár rá főszerep. Így hát teljes a hiányzók névsora, melynek tudatában a futballszakértők is kijelentették: a táblázaton amúgy is jobb pozícióban található Algyő a mérkőzés esélyese. Nem így gondolta ezt a Guba – Balla, Katona, Harmati, Sárosi – Koller, Tapodi, Béres, Kelemen – Tóth – Pásztor felállásban pályára lépő vendégcsapat, akik ezt jó kezdésükkel is bizonyították. Ám szegény embert még az ág is húzza, akárcsak Katona a lábát: a nagyra nőtt középhátvéd a saját kapusával való ütközés után maradt lent a földön, majd jelezte: ő ma már nem növeli a kifogásolható minőségű algyői pályán töltött perceinek a  számát. Így a katona most nem tudott egyszerre lépni, és meg nem erősített források szerint még rétest sem kapott vacsorára - beigazolódott hát a népi gyerekdal. Az Újbuda TC megbízott trénere, Suskó mester miután aggódó pillantásokat vettet az üres kispadra, leszögezhette: a Kocsner-fiúknak emberhátrányban kell lejátszaniuk a meccs hátralevő részét. A nagyon motivált vendég együttest azonban ez sem zökkentette ki a ritmusból: mindenki küzdött, és a saját feladatát a lehető legjobban oldotta meg. Az első félidő vége felé aztán az addig nem túl eseménydús mérkőzésen mindenki legnagyobb meglepetésére gól született, melynek szerzője Pásztor volt, aki ezúttal is jól vezette az ő árva nyáját: a Koller által elvégzett gyors bedobás után előbb elfektette a menteni igyekvő védőt, majd higgadtan helyezett gyengébbiknek mondott bal lábával a kapuba. A félidőben tehát 0-1 volt, ám a kispadon a megérdemelt frissítőjüket kortyolgató vendégjátékosok is tudhatták: még nincs zsebben a három pont. Ezt remélték a hazai egyesület jó esetben igazolt labdarúgói is, ám a második játékrész elején sem tudtak igazán nagy gólhelyzetet kialakítani. Algyőn tehát valószínűleg nem ismerhették a Béres által vezérelt vendég védelem receptjét, mivel a fővárosi együttes hátsó alakzatát nem tudták feltörni a hazai pálya előnyével élni nem tudó, az algyői ételspecialitások miatt igencsak nagyra növő helyi futballisták. Mivel a játékvezető több gólszerző nevét nem írhatta be a jegyzőkönyvbe, így tehát maradt a 0-1-es végeredmény, mely igazságosnak mondható. Az Újbuda TC tehát illetlen vendég volt, egy pontot sem hagyott a házigazdáknál, viszont hárommal gazdagodott. A mai napon mindenki átlag feletti teljesítményt nyújtott a csapatból: Guba magabiztos volt, a védelem kifogástalanul működött, a Tapodi, Koller, Kelemen középpályás sor nagyot küzdött, akárcsak Tóth „kiettemegazösszessütit” Etre, akit már rég nem láthatott ilyen jól játszani a közönség. Elöl pedig Pásztor góllal és csupa szív játékkal hálálta meg a bizalmat, szóval a Nemzeti Sport által kiküldött helyszíni tudósító nem hazudott, mikor azt mondta: ez bizony csapatmunka volt!