A botrányos, helyenként már kabaréba illő játékvezetés 3 pontjába került az Újbuda TC gárdájának a vidéki rangadón
A bajnokság 24. fordulójában a Hódmezővásárhely csapata fogadta azőszi 3-1-es idegenbeli vereség miatt minden bizonnyal bosszúra szomjasan az Újbuda TC együttesét. A fővárosi egyesület a babonás embereket megbotránkoztató, ám az átlagot jóval meghaladó 13 játékossal érkezett a dél-alföldi városba, ahol nem sok babér termett számára, mivel 6-3-as vereséget szenvedett. Kocsner újfent a labdarúgás történetének egyik legősibb felállását, a 4-4-2-t választotta, csapatát pedig a Jeszenszky – Balla, Emri (C), Béres, Tasnádi – Koller, Fábián, Tapodi, Bede-Fazekas – Sárközi, Pásztor összetételben küldte pályára. A mérkőzés nagyon rosszul kezdődött a vendégek számára, mivel a 7. percben Balla eladott labdájából a hazaiak egy gyors, korszerű kontratámadás végén megszerezték a vezetést. Hogy az ÚTC számára valóban balszerencsés legyen a tizenhármas szám, arról egy szöglet gondoskodott: a találkozó 13. percében ugyanis egy sarokrúgás utáni fejessel megduplázta előnyét a vendéglátó együttes. A játékrész hátralévő részében a vendégek voltak aktívabbak, melynek következményeként a 29. minutumban Sárközi gólra váltotta ziccerét, ezzel kialakítva az első félidő végeredményét. Ami az első 45 percben sikerült, az a másodikban nem: a játékvezetői hármas érthetetlen módon hazai sípot kezdett el fújni, a partjelzők pedig féltucatnyi alkalommal is tévesen intették be a lest, melyeknek szenvedő alanyai mindig a vendégek ziccerben kilépő csatárai voltak. A sporttársak tevékenységét híven tükrözi, hogy az amúgy nyugodt természetű Kocsnert reklamálás miatt el kellett küldeni a kispadról, a fejét elvesztő trénert azonban mint később kiderült, nem büntette meg a Csongrád megyei Labdarúgó Szövetség. A játékvezető sípja által dagasztott hazai vitorlák gyorsan repítették a hódmezővásárhelyi hajót, mely az eredményességben is meglátszott, ugyanis a második félidő elején két gyors góllal megmutatta a HFC, hogy ki az úr a háznál. A játékvezető az 53. és az 59. percet jegyezhette fel a két gólszerző neve mellé. A 65. percben már padlón volt az Újbuda, Béres kezdett bele felelőtlen cselezgetésbe utolsó emberként, pár másodperccel később pedig már foghatta is a fejét a nagytermetű középhátvéd, mivel a hazai csatár elvette tőle a labdát, majd a vészkapus Jeszenszky mellett higgadtan elgurította a labdát, megszerezve ezzel önmaga harmadik gólját is. Az újabb hazai gól azonban még nem ütötte ki teljesen a kékmezes csapatot, mivel Emri szezonbeli ötödik szabadrúgásgóljával megkezdte a felzárkózási hadműveletet a 73. percben, tíz perccel később pedig Fábián szerezte meg egy szemfüles átemeléssel csapata harmadik gólját. A kétgólos hátrány hét perccel a mérkőzés vége előtt Kocsner Lászlót a labdarúgás taktikai ábécéjében nem szereplő mindent vagy semmit utasítás kiadására ösztönözte, ami azonban nem jött be, mivel a kitámadó Újbudát a 90. percben a hazaiak egy újabb góllal lepték meg, kialakítva ezzel a 6-3-as végeredményt, mely még a mai napig is könnyet csal a magyar futballtörténelmet ismerők szemébe.
Bár a hódok gátját háromszor áttörte az Újbuda, a játékvezetői hármassal a fővárosi klub nem tudott mit kezdeni, így a HFC-nek sikerült visszavágni az őszi vereségért.