"The show must go on!" azaz "A shownak mennie kell!"  Tartja az újkeletű, Hollywoodból származó, elcsépelt mondás. Ám mielőtt a hollywoodi celebritizmussal nem szimpatizáló olvasóink elindítják kurzorukat a jobb felső sarokban lévő piros "X" jel felé, megnyugatok minden tisztelt olvasót, hogy ez csupán egy felvezető rész egy teljesen más témának, azaz semmi köze nem lesz a hírességekhez. De ugyebár tudjuk, hogy minden show előtt óriási felkészülés zajlik, amit a Hegyvidék SE játékosai is megtapasztaltak a saját bőrükön, ugyanis 2 héttel a show, avagy - beszéljünk tisztán- a bajnokság előtt elérkezett a felkészülés talán legfontosabb eleme, a 6-ik alkalommal megrendezésre kerülő Hali-kupa, ahova 4 mindenre elszánt csapat adta le nevezési szándékát, köztük az átalakuló Hegyvidék SE is...

Ragyogó vasárnapi napra virradt a Hegyvidék SE 15 játékosa, melyet azonban érezhetően beárnyékolta a feszültég, ugyanis a nemrég edzőváltáson átesett alakulat története során előszőr hivatalos volt a "BL előcsarnokának" tartott Hali-kupára. A méltán rangos tornára a már említett csapaton kívűl a Grund SK 92-es csapata, A Fővárosi Vízművek valalmint a házigazda Újpesti Haladás adta le nevezését. Érdekesség, hogy a Hegyvidék SE az említett csapatok mindegyikével legalább egyszer találkozott már törnénete során, és ami fontosabb legalább egyszer már legyőzte ezeket a csapatokat, így joggal érezhették esélyesnek magukat.  A torna szabályai alapján körmérkőzésekkel 1X35 percet játszanak egymással a csapatok, a megszokott pontozási rendszer alapján.

A torna nyitómérkőzésén a házigazda Haladás csapott össze a Vízművek nevesnek neméppen nevezhető alakulatáról, és 1-1-es döntetlennel ért véget a nem éppen színvonalas találkozó.

Aztán érkezett az első erőpróba: A XII.kerületi csapat mérte össze erelyét az idősebb Buzsáky Ákos elnöksége alatt virágzó Grund SK csapatával. A Rácz Krisztián távollétében a helyettesítést vállaló Bajzig György, közismertebb nevén Hobó a következő felállásban küldte pályára a csapatot: Hornácki-Sűrű,Emri,Katona,Tapodi-Reichardt,Balla,Tóth,Nagy-Sárközi,Béres. A mérkőzést erősebben kezdte a Grund. Folyamatos nyomás alatt tartották a kékmezesek kapuját, de az Emri vezette védelem jól állta a sarat, ám a 20-ik percben érkezett a hidegzuhany, ami 4 percen át megállás nélkül folyt a nemlétező tuson keresztül. Egy bal oldali támadás után megszerezte a vezetést a Grund, miután Sűrű és Hornácki együttes erővel sem tudták megállítani a minden valószínűség szerint nem brazil felmenőkkel való támadót. Majd szinte a középkezdés után a fent említett hálóőr Harry Pottert megszégyenítve szórta az átkokat a borzalmas állapotban lévő talajra, ugyanis egy ártalmatlannak tűnő lövés a rossz állapotú talajon irányt változtatott, és a hálóban kötött ki. 2-0, és ezzel még nem ért véget a sokk. 2 perccel később egy szöglet után már 3-0 állt a nemlétező eredményjelzőn. Ennél rosszabb kezdést el sem tudtak képzelni a mérkőzésen helyet foglaló kritikuson és újságírók, és mivel több gól már nem esett a találkozón, kijelenthetjük, hogy rémálomszerű kezdést hajtott végre a HSE. De ugyebár a realista gondolkodásúak tudják, hogy a rosszat általában jó követi, és ezáltal gondolatmenetük igenis helyénvalóak bizonyult...

15 perc szünet után ismét jelenése volt a Hobó-csapatnak, ellenfelük ezúttal a házigazda Újpesti Haladás volt. A szünetben a taktikai utasításokkal nem garasoskodó Bajzig rendberakta a csapatát testileg-lelkileg, és bár némileg megtépázott önbizalommal de felkészülten léptek pályára. A frissen pályára lépő játéksosok, Sinkó valamint Pásztor sokat dobtak a csapat játékán, mely szinte a saját kapuja elé szögezte a házigazdákat. Helyzetet helyzett követte, köszönhetően a Balla és Pásztor irányította középpályának, valamint az elől küzdő Sinkó-Béres támadó kettősnek, melynek a játékidő közepén meglett az eredménye. A Marca című spanyol sportnapilap közlése szerint a Barcelona orra elől elhappolt Sinkó harcolt ki szabadrúgást jó helyzetből, ami tulajdonképpen egy gólpasszal ért fel, ugyanis a labda mögé Emri állt, aki a már szinte védjegyének számító pazar, emelős szabadrúgásával megszerezte a vezetést, bár ebben azért a nem éppen alacsony méretéről híres kapus is szerepett játszott. 1-0! Ám nem kellett sokat várni a válasszal, ugyanis egy bal oldali akció után egyenlítettek a hazaiak. De az önkormányzati alakulat úgy dönött, hogy ezen a találkozón a Julius Caesar által használt "Veni,vidi,vic!i" azaz a "Jöttem,láttam,győztem!" elvet fogja követni, ugyanis egy kapu előtti kavarodás után Sinkó tette a labdát Pásztornak, aki köszönte szépen és a kapuba pöccintett. 2-1, és mivel több esemény már nem történt a mérkőzésen, nehezen de sikerült megszereznie a három pontot a Hegyvidéknek!

Az utolsó mérkőzés előtt egy sajnálatos esemény keltett kisebbfajta pánikot a játékosok között. Emri makacs combhúzódása kiújult, és a kapitány jelezte, hogy nem tudja folytatni. Ma nem ő volt az első, ugyanis a zömök méretű Tóth se tudta végigküzdeni csapatával a tornát, szintén sérülés miatt.

A tornát egy nagy érdeklődéssel várt mérkőzés zárta, A Hegyvidék lépett pályára a Vízművek ellen. A mérkőzést ezúttal is a Hegyvidék uralta, többször került helyzetbe, de ezek befejezésébe rendre hiba csúszott. Ám 15 perc játék után hirtelen a Sinkó névtől volt hangos a jelentős felújításokra szoruló lelátó, ugyanis az újonnan érkező csatár klasszisokat megszégyenítva lerázta magáról védőjét, aki végső tehetetlenségében elkaszálta a csatárt, melynek eredménye a szabályok értelmében egy 11-es volt. A labda mögé az egész tornán remekül játszó Balla állt, ám a "Dortmundi fenegyerek" jól kihelyezett lövését a kapus hárítani tudta. Az eredmény gól nélküli döntetlen lett, így hát következhetett az eredményhirdetés, melynek a Grund SK örülhetett a legjobban.

A XII.kerületi egyesület a második helyezése mellett több egyéni elismerésében részesült, ugyanis a torna legjobb játékosának a végig parádézó Ballát választották, aki cseleivel és pontos passzaival szórakoztatta a közönséget, és a kihagyott 11-es ellenére teljesen megérdemelten vehette át az aranyszobrot. A csapaton belüli legjobbnak járó díjat pedig a jobbszélen végig robotó, több parádés szerelést bemutató és a támadásokat nagyban segítő Tapodi Kristóf kapta, de dícséret illeti még Sinkó Gábort is, aki Emri gólja előtt kiharcolta a szabadrúgást, ő adta a gólpasszt Pásztornak a gólnál, valamint a bünetőt is ő harcolta ki.

Összegzésképpen: A játék még nem volt az igazi, de ehhez a pálya szörnyű állapota is besegített, de végül megérdemelten vitte haza a Hegyvidék az ezüst-medálliont.